A gyermekek és a megfázás
Egy átlagos alsó tagozatos gyermek egy évben hat-tizenkét alkalommal fázik meg. Néha, különösen télen, úgy tűnhet, a gyermeked szinte folyamatosan meg van fázva: épp csak meggyógyul, aztán rögtön újra el is kap valamit.
A kisebb gyermekek azért is fáznak meg nagyon gyakran, mert az immunrendszerüknek még nem volt lehetősége rá, hogy olyan védelmet építsen ki a különböző vírusok ellen, mint a felnőtteké. Ahogy a gyerekek nőnek, a fejlődésükkel párhuzamosabban az immunrendszerük is erősödik, és egyre kevesebbszer fognak megfázni.
A megfázásokat egyébként összefoglaló névként használjuk a felsőbb légutak adott típusú fertőzéseire.
A megfázás okai
A megfázások túlnyomó részét vírusfertőzés okozza. Több, mint kétszáz olyan vírus van, ami a megfázásnak nevezett betegségekért felelős – vagyis azokért az enyhébb lefolyású betegségekért, melyek a felsőbb légutakat támadják meg. Ezek a vírusok tüsszentéssel, köhögéssel és érintéssel is továbbadhatók.
A hideg időjárás önmagában nem betegít meg, de a megfázások jelentősen gyakrabban fordulnak elő a téli hónapokban. Ennek több oka is van:
- Az immunrendszer kevésbé hatékonyan tud védekezni a fertőzések ellen, amikor a szervezet kihűl.
- A megfázást okozó vírusok tovább maradnak életben a hideg, száraz környezetben (a levegőben és a különböző felületeken egyaránt).
- Mivel az emberek hidegben hajlamosabbak bent maradni, több időt töltenek egymáshoz közel, és így könnyebben megfertőzik egymást.
A megfázás tünetei
A tünetek betegségről betegségre, illetve gyerekről gyerekre változhatnak. Rendszerint azonban az alábbiak lehetnek:
- folyó vagy eldugult orr
- tüsszögés
- torokfájás, fülfájás
- köhögés
- fejfájás
- piros szemek
- duzzadt nyirokcsomók
- láz.
Hogyan kezeld a megfázást?
A megfázás rendszerint magától elmúlik, és csak a tüneteket kell kezelni. Egyes esetekben, ha súlyosabb tüneteket tapasztalsz, érdemes orvoshoz fordulni – a súlyosabb tünetekről cikkünk végén találhatsz információt–, de általában elég, ha te vigyázol a gyermekedre, és ügyelsz az alábbiakban felsoroltakra.
Kiemelten fontos, hogy a gyermek eleget igyon. Egy nagyobb gyereknek elég, ha rendszeresen adsz vizet, és ügyelsz rá, hogy tényleg megigya. Ha nem akar annyit inni, adhatsz a gyermeknek kimondottan a dehidratáció elkerülésére gyártott italokat, vagy gyümölcsteát, gyümölcslevet is. Az sem baj, ha a gyermek egyszerre csak néhány kortyot iszik: ilyenkor figyelmeztesd, hogy igyon gyakrabban, ha csak egy-két kortyot egyszerre, akkor legalább negyed óránként egyszer. Ha a gyermeked egy évesnél fiatalabb, segíthet, ha a szokásosnál gyakrabban szoptatod meg (akár anyatejjel, akár cumisüvegből táplálod).
Ha a gyermeknek magas láza van, paracetamol- vagy ibuprofen-tartalmú lázcsillapítót adj neki. Ügyelj azonban arra, hogy ezekből se adj a gyermeknek túl sokat: ha csak hőemelkedése van, érdemes inkább ágyban tartani, és esélyt adni a szervezetének, hogy egyedül végezzen a fertőzéssel.
Ha a gyermek orra eldugul, az orrcsepp vagy az orrspray sokat segíthet. Kérdezz utána a patikában, melyiket ajánlják gyerekeknek is!
Ügyelj arra, hogy a gyermek eleget egyen, de ne erőltesd. Amíg magas láza van, nem lesz étvágya – akkor adj neki enni, ha lement a láza, és különösen, ha nehezebben nyel, könnyű, puha ételeket, amiket szívesen fogyaszt. A meleg étel jót tesz, de figyelj rá, hogy ne legyen forró, mert az tovább irritálhatja a fájó torkát.
Tedd lehetővé a gyermeknek, hogy pihenjen. Ha hőemelkedése van vagy lázas, tartsd ágyban! Ha a hőmérséklete rendben van, engedheted, hogy annyit mozogjon, amennyit szeretne, de ügyelj rá, hogy elég melegen öltözzön, különösen, ha kimegy.
Mit ne csinálj?
Ne adj a gyermeknek olyan gyógyszert, ami nem megfelelő a számára. Gyakori tévedés, hogy az antibiotikum segíteni fog. Mivel azonban a megfázások túlnyomó részét vírusok okozzák, az antibiotikum pedig a bakteriális fertőzések elhárítására szolgál, nem fogja elmulasztani a megfázást, ráadásul a gyermekeknek gyakran hasfájást vagy hasmenést is okoz.
Ha a gyermek tizenkét évesnél fiatalabb, ne adj neki Aspirint. Ez a gyógyszer felnőtteknél és idősebb gyermekeknél jól beválhat, a kisebbeknél azonban hozzájárulhat a Reye-szindróma kialakulásához.
Sok köhögéscsillapító is van, ami jónak tűnik, de nem ajánlott: ha a gyermek azért köhög, mert a légcsövében sok a nyák, a gyógyszer egyáltalán nem fog segíteni.
Ne próbáld meg a gyermeket alternatív módszerekkel kezelni. Ezek általában nem segítenek, rosszabb esetben pedig még ártalmasak is lehetnek.
Hogyan előzd meg a megfázást?
Néhány egyszerű óvintézkedéssel lecsökkentheted az esélyét annak, hogy a gyermeked elkapja a fertőzést:
- Ügyelj rá, hogy a gyermek szappannal kezet mosson, miután tüsszentett vagy köhögött, illetve étkezés előtt is.
- Javasold a gyermeknek, hogy a könyöke hajlatába köhögjön – így kevesebb kórokozó fog a kezére kerülni.
- Figyelj rá, hogy a gyerek ne igyon olyan üvegből vagy pohárból, és ne egyen olyan evőeszközökkel vagy olyan tányérról, amit olyasvalaki használt, aki megfázott.
A vitaminok nem fogják megelőzni, hogy a gyermek elkapja a megfázást, és nem is fogják elmulasztani. Ha viszont következetesen gondoskodsz róla, hogy a gyermek elég vitamint kapjon, az segíthet abban, hogy erősebb legyen az immunrendszere, és kevésbé viselje meg a betegség.
Mikor hívj orvost?
Megfázás esetén is fordulj orvoshoz, ha azt tapasztalod, hogy a gyermek:
- nem tud/nem akar inni.
- nagyon gyakran hány.
- még a megfázáshoz képest is szokatlanul gyenge vagy fáradt.
- több, mint 48 órán át lázas, és a láza nem enyhül magától.
- két hétnél tovább köhög.
- hangosan vagy nehezen lélegzik, vagy zihál.
Mikor hívj mentőt, vagy vidd kórházba a gyermeked?
Az alábbi tünetek jelentkezésekor előfordulhat, hogy a gyermeknek azonnali orvosi segítségre van szüksége. Hívj mentőt, vagy vidd kórházba, ha azt tapasztalod, hogy a gyermek:
- nagyon erős fejfájásról panaszkodik.
- nagyon sápadt és álmos.
- egyre nehezebben lélegzik, vagy nagyon gyorsan kapkodja a levegőt.
- egy hónaposnál fiatalabb, és láza van.
