Miért van szüksége a kisgyerekeknek segítségre ahhoz, hogy megnyugodjanak?
A gyermekek érzelmi fejlődése két éves koruk körül éri el azt a szintet, ahol sok új, erősebb, illetve komplexebb érzelmet kezdenek érezni. Ide tartozik például a frusztráció, a harag, a szégyen és a bűntudat.
A kisgyerekek gyakran nem tudják, hogyan beszéljenek ezekről a „nagy” érzelmekről, vagy annyira kellemetlennek találják őket, hogy sírni, kiabálni, hisztizni kezdenek. Amikor ezt történik, a gyereknek arra van szüksége, hogy a szülő mellette legyen, és segítsen neki megnyugodni, illetve megbirkózni az érzelemmel. Ez az érzelmi fejlődés természetes szakasza – mikor a gyermek kicsit idősebb lesz, már megtanul magától is megnyugodni.
Hogyan segít a szülő közelsége?
A közelség részben fizikai közelséget jelent, részben pedig azt, hogy biztosítod a gyermeket, hogy megérted őt, és ott vagy, ha szüksége van rád. Ez a fajta biztató, megnyugtató jelenlét segít a gyereknek, hogy megnyugodjon, és megtanulja, hogy mikor legközelebb így érzi magát, azt hogyan fejezze ki.
Hogy nyugtasd meg a gyermeket?
Ha a gyermek erős érzelmekkel küzd, és meg akarod nyugtatni, az alábbiakat csináld:
- Guggolj le a gyerek mellé, és karold át, vagy tedd a vállára a kezed.
- Ha tudod, vidd a gyermekedet egy csendes helyre: a szomszéd üres szobába, egy padra a parkban, vagy a bevásárlóközpont egy csendes sarkába.
- Mondd el a gyereknek, hogy megérted, mit érez, és használj az érzelmekre vonatkozó szavakat. Például: „Tudom, hogy nagyon szeretnél süteményt, és mérges vagy, mert ma nem sütis nap van.”
- Öleld meg a gyereket, vagy vedd az öledbe, ha azt szeretné.
- Gyöngéden, de határozottan akadályozd meg, hogy a gyerek bántson másokat vagy összetörjön dolgokat, például tedd odébb a játékokat, ha el akarja dobálni őket, vagy fog meg a kezét, ha meg akar ütni valakit.
Miután a gyerek megnyugodott
A közelség és a megnyugtatás csak arra szolgál, hogy a gyerek lenyugodjon, arra azonban önmagában nem elég, hogy a gyerek megtanulja, hogy kell viselkednie. De ha erről is beszélned kell vele, azt sokkal könnyebb, miután lehiggadt. Például, miután megnyugodott, mondhatod neki: „Azért hajítottad el a kirakóst, mert mérges voltál, amiért nem passzolt oda? Mi mást csinálhattál volna?” A pozitív és konstruktív megközelítés a leghatékonyabb, illetve a legjobb, mikor azt akarod megtanítani egy gyereknek, hogyan viselkedjen.
