A babák fejlődéséről általában
A csecsemők fejlődése életük első tizenkét hónapjában egyszerűen lenyűgöző. Ebben az időszakban a baba a játék, illetve a veled való meghitt, kölcsönös interakciók révén tanul meg fokozatosan kommunikálni, gondolkodni, mozogni, érzelmeket kifejezni, és még számtalan más dolgot.
Ez a fejlődés progresszív, vagyis minden változás valamilyen korábbira épül. Bár a fejlődés lépései a legtöbb gyermeknél ugyanolyan sorrendben zajlanak, nagy különbség lehet aközött, hogy ezek a lépések melyik gyermeknél mikor következnek be. Például a gyermekek először állni tanulnak meg, és csak utána sétálni – ez viszont 8 és 18 hónapos koruk között bármikor megtörténhet.
Emiatt ne aggódj túl sokat azon, hogy a gyermeked megfelelő tempóban fejlődik-e – a fejlődés mindig időt vesz igénybe, és nem érdemes a gyermekedet mindig másokéhoz hasonlítani. Ha azonban úgy érzed, valami nem stimmel, és a gyermekednek problémái lehetnek, fordulj a gyermekorvoshoz: ő fog tudni segíteni neked eldönteni, annak rendje és módja szerint fejlődik-e a gyermeked.
A babák fejlődésének mérföldkövei
A babák fejlődésének mérföldkövei a baba viselkedésében vagy képességeiben megnyilvánuló jelek, amik segíthetnek, hogy nyomon követhessük, hogyan fejlődik a baba. A fejlődés mérföldköveit aszerint szokták csoportosítani, hogy melyik testrészre vagy testrészekre vonatkoznak:
- A motorikus képességek általában a nagyobb izmok koordinációját jelentik: ide tartozó képesség a járás, az ülés vagy a futás.
- A finommotoros mozgások a kisebb izmok koordinációját jelentik: ide tartozó képesség például, ha a baba rázni tud egy csörgőt, vagy felszedni a kisebb játékait.
- A látás a szemmel való érzékelést, illetve a látottak értelmezését foglalja magába.
- A hallás a hallást, hallgatást, és a hangok értelmezését foglalja magába.
- A beszéd, illetve a nyelvi képességek mind a szavak felismerésére és megértésére, mind a beszédre, szövegalkotásra vonatkoznak.
- A szociális képességek azt takarják, hogy a baba hogyan képes másokkal interakcióba lépni, illetve ennek a módját megtanulni. Ide tartozik sok játékhoz, kommunikációhoz és kapcsolatteremtéshez szükséges képesség.
Lassabb fejlődés
Vannak babák, akik lassabban fejlődnek, és gyakran nagyon nehéz megmondani, hogy csak rövidtávú, ideiglenes problémáról van szó, vagy valamilyen fejlődési rendellenességről.
Késedelmes fejlődést vagy fejlődési rendellenességet okozhat, ha a baba koraszülött, illetve olyan betegségben szenved vagy olyan sárülés éri, ami valamiképpen hatással van az agyműködésére.
A baba fejlődését más, külső tényezők is késleltethetik. Ide tartozik például az is, ha a babának nincs meghitt, kölcsönös, megbízható kapcsolata a körülötte lévőkkel, vagy ha a szüleinek mentális problémái vannak, alkoholisták vagy drogfüggők, vagy ha a gyermek családon belüli erőszak tanúja vagy áldozata (illetve természetesen az is, ha ezekből több tényezőnek is ki van téve).
Bármi is legyen azonban a baba lassabb fejlődésének az oka, sokkal jobbak az esélyei arra, hogy behozza a lemaradást, vagy – ha a problémája nem megoldható, de valamelyest csökkenthető, javítható –, hogy a lehető legkevesebb nehézsége származzon a fejlődési rendellenességből, ha már nagyon kicsi korában megkap minden szükséges orvosi, illetve szülői támogatást és segítséget.
Mikor kérj segítséget?
Ha azt látod, hogy a babád bizonyos téren nem vagy lassabban fejlődik, vagy már megtanult képességeket újra elfelejt, és az észlelt probléma hónapokon át fennáll, a legjobb, ha szakértőhöz fordulsz, és tanácsot kérsz a gyermekorvostól. Ha az alábbi jelek valamelyikét tapasztalod, az nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a babád támogatásra és segítségre szorul.
Fizikai jelek:
- a baba nem lát vagy nem hall rendesen
- nem tudja mindkét karját vagy lábát használni
- 3-4 hónapos korában még nem tudja egyedül megtartani a fejét
- 9 hónapos korában még nem tud egyedül felülni
- 12 hónapos korában még segítséggel sem tud felállni.
A viselkedésben megmutatkozó jelek:
- a baba szokatlanul sír (például sírás helyett csak magas hangon visít)
- folyamatosan több mint három órát sír naponta (különösen, ha 3-4 hónaposnál idősebb; nagyjából két óra még bőven az egészséges kereten belül van, és a legtöbb baba 6-8 hetes korában sír a legtöbbet).
Szociális, érzelmi és kommunikációs jelek:
- a baba nem néz az anyjára
- nem érdekli, mi történik körülötte
- rendszeresen nem reagál a hangokra
- 9 hónapos korában még nem kezd gügyögni, vagy 18 hónapos korában még nem használ öt szónál többet.
