Ha a testvérek veszekednek…

Mikor kell közbelépni?

A gyermekek még csak tanulják, hogy hogyan kezeljék az érzelmeiket, illetve hogyan fejezzék ki magukat, úgyhogy a gyermekek között gyakoriak az akár meglepően intenzív viták, veszekedések. A vitából vagy nézeteltérésből akkor lesz veszekedés, ha a gyermekek fizikailag vagy verbálisan agresszívek lesznek.

Ha csak egy vitáról vagy nézeteltérésről van szó, rendszerint jobb, ha nem avatkozol be: ekkor fogják ugyanis megtanulni a gyermekek, hogy maguk oldják meg a vitáikat. Ha az első hangos szónál beavatkozol, akkor mind abban akadályozod őket, hogy megfelelő szociális képességeket fejlesszenek ki, mind abban, hogy megtanuljanak aktívan dolgozni egy emberi kapcsolaton. Ha azonban a vitából veszekedés lesz, jobb, ha közbelépsz, mielőtt valamelyik gyerek kárt tesz a másikban.

A veszekedés leállítása négy lépésben

Ha közbe kell lépned egy veszekedés miatt, kövesd az alábbi lépéseket:

1. Állítsd le a veszekedést, mielőtt valamelyik gyerek sírni kezdene. Ha szükség van rá, fizikailag is válaszd szét a gyerekeket, ha verekednek, húzd el őket egymástól, vagy küldd a szoba két ellenkező végébe.
2. Maradj nyugodt. Ez nem mindig könnyű, de megoldanod kell a helyzetet, nem becsatlakozni a veszekedésbe egy harmadik félként. Ha te megőrzöd a nyugalmadat, az a gyermekeidnek is segít lenyugodni.
3. Mondd meg a gyerekeknek, hogy kicsit később megbeszélitek a helyzetet. Adj időt a gyerekeknek arra, hogy lehiggadjanak és átgondolják a konfliktust. Amíg még dühösek, megbántottak, felindultak, gyakran nem is tudják megfelelően átgondolni, amit mondasz – ahhoz először le kell higgadniuk, az pedig időbe telik.
4. Ha véleményt mondasz vagy büntetést szabsz ki, légy igazságos. Semmi sem ássa alá jobban egy felnőtt tekintélyét, illetve egy gyermek bizalmát, mintha a gyermek rendszeresen azt tapasztalja, hogy a szülő igazságtalan vele szemben.

Tippek a konstruktív megoldáshoz

Amikor megbeszéled a gyerekekkel az esetet, sokat segíthet, ha szem előtt tartod az alábbiakat:

• Ha a veszekedés a kocsiban tör ki, húzódj le és állj meg, mielőtt beavatkozol. Ha vezetés közben próbálsz meg közbelépni, az veszélyes a közlekedés szempontjából, és kevéssé hatékony a gyermekeid szempontjából.
• Ha a veszekedés mások előtt tör ki, inkább vidd odébb a gyermekeidet a többiektől, de aztán rendezd ugyanolyan gondossággal a helyzetet, ahogy egyébként tennéd.
• Légy igazságos a gyermekeiddel. Ez nem azt jelenti, hogy pontosan ugyanazok az elvárások, hiszen egy három és egy hat éves gyerek például egészen másra képes, de nem is azt jelenti, hogy mindig a kisebbnek van igaza – mérd fel, melyik gyerek hol hibázott, illetve mit lett volna képes jobban csinálni, és ennek megfelelően viselkedj.
• Kerüld el a negatív összehasonlításokat. Sose mondj olyat, hogy „te vagy az idősebb, neked kellene türelmesebbnek/okosabbnak lenni”, vagy hogy „miért kötsz mindig bele a testvéredbe?”, mert azzal csak megbántod a gyereket, illetve meggyőzöd arról, hogy te nem vagy igazságos, és nem állsz az ő pártján.
• Azonosítsd be, mi volt a vita oka. A lekezelő megjegyzések, mint például „persze, az úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött” vagy a válogatás nélküli letolás, mint a „nem érdekel, ki kezdte, egy veszekedéshez ketten kellenek” nem azt üzenik egy gyereknek, hogy ne veszekedjen, hanem azt, hogy a konfliktus kezdeményezőjének nincs semmi felelőssége.
• Vezess be családi szabályokat, amik segítenek a vita megoldásában, például: „nem csúfoljuk a másikat”. Kövesd ezeket a szabályokat te magad is, és figyelmeztesd a gyerekeidet, hogy tőlük is ezt várod el.
• Legyen terved, mielőtt közbelépsz. Gondold végig, mit teszel, amikor megakadályozod a kisebb-nagyobb veszekedéseket. (Ha bizonytalan vagy, ebben segíthet Tanítsd meg a gyermekeidet kibékülni! című cikkünk.)

A saját nyugalmad megőrzése

Kulcsfontosságú, hogy amikor beavatkozol a veszekedésbe, nyugodt maradj. Ha ez nehéz feladat számodra, számolj lassan tízig, mielőtt bármit is teszel. Ez a tíz másodperc egy gyereknek nem sok, de egy érett felnőttnek pont elég, hogy összeszedje magát. Ha ez nem segít, és nem tudsz nyugodtan reagálni, inkább kérj meg egy másik felnőttet, hogy lépjen közbe helyetted! (De ezt is nyugodtan – nem sokat javít a helyzeten, ha rákiabálsz a párodra, hogy „azonnal válaszd szét a kölyköket”.)

Mikor kérj külső segítséget?

Ha a gyermekeid nagyon agresszíven viselkednek egymással, vagy szinte állandóan, komolyan veszekednek, érdemes legalábbis tanácsot, de szükség esetén segítséget kérned. A testvérek közti kapcsolat ugyanis hosszú távon is kihat a gyermek érzelmi fejlődésére, ráadásul a gyerekkori közös, jó élmények olyan alapot teremtenek a testvérek közti kapcsolatnak, amit később, kamasz- vagy felnőttkorban nagyon nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen pótolni.

Ha ilyet tapasztalsz, konzultálj egy gyermekpszichológussal, és kérj segítséget a probléma felfedéséhez és megoldásához. A testvérek közti komoly viszály rendszerint más jellegű problémát takar: az egyik vagy több gyerek elfogadhatatlannak titulált viselkedése gyakran csupán az egész családot érintő probléma tünete. Az is előfordulhat, hogy valamelyik gyerek agresszív viselkedése mögött a gyermeket ért sérülés, iskolai probléma vagy más hiányosság húzódik meg, ha pedig erről van szó, annál jobb, minél hamarabb fény derül a probléma eredetére.

Előfordulhat az is, hogy a gyakori veszekedések mögött az egyik testvér valamilyen problémája húzódik meg: az ADHD-s vagy autista gyerekek például gyakran az átlagosnál kevésbé tudják kontrollálni a impulzusaikat, ami megkönnyíti a félreértések és viták kialakulását, és megnehezíti azok békés rendezését. Ilyen esetben mindenképpen fordulj szakemberhez, és kérj tanácsot azt illetően is, hogyan kezeld a konfliktushelyzetet: szülőként ugyanis a te felelősséged úgy feloldani ezeket a vitákat, hogy egyik gyerek se sérüljön.